Szervezetfejlesztés

Hogyan?

• Minden szervezetnek megvan a saját ritmusa, amelyet figyelembe veszünk a fejlesztés során.
• A szervezetfejlesztés eredménye nem statikus (nem lehet egy elkészült dokumentumhoz kötni, pl. Szmsz, leírt stratégiai dokumentum, eljárásrendek), hanem ezek alkalmazhatóságának, működtetésének feltételeit is kialakítjuk a közös munka során.
• A dinamika lényege a folyamatos haladás és a folyamatos reflektálás a megtett útra. Így valósul meg tevékenységek folyamatos tudatosítása, a proaktív működés kialakítása a cél érdekében.
• A folyamat közben a haladással egyes helyzetek problémák is új perspektívából látszanak, történnek aktualitások, amelyek látszólag közvetve kapcsolódnak a fejlesztési célhoz – de mint kontextus dinamikusan kell tudnunk reflektálni rájuk a folyamat során.
• A szervezet munkatársai, vezetői, partnerei és szövetségesei is bekapcsolódnak a szervezetfejlesztési folyamatba a meghatározott pontokon – a bevonás és a döntéselőkészítés őket érintő szakaszaiban, miközben a vezetőség és a döntéshozó testületek is képessé válnak a döntéselőkészítés folyamatának érintetteket is integráló módszereinek megvalósítására.

Ahhoz, hogy egy szervezet folyamatos és kiegyensúlyozott módon működjön az alábbi pillérekre van szükség:

• hosszú / középtávú célok
• tevékenységek
• szervezeti struktúra
• szervezeti kultúra

A hatékony szervezeti működés feltételei:

• stratégia
• a stratégiát támogató és irányban tartó vezetői szemlélet
• hatékony menedzsment
• kollektív tudás a szervezet különböző területein és szintjein a szükséges mértékben
• a vezetés és bevonás dinamikája
• reflektálást, visszajelzést és kommunikációt meghatározó rendszer
• a bevonás és a megtartás, képessé tevés rendszere
• változások előkészítése, menedzsmentje
• erőforrások kezelése és forrásbővítő szemlélet

 

 

 A szervezetfejlesztés során ezekre a területekre különállóan is, és összehangolásukra is fókuszálunk a szervezet aktuális igényeinek, helyzetének megfelelően.

A szervezetfejlesztés lehet egy nagyobb lendületű folyamat, amelynek igénye megfogalmazódik:

• megváltozott külső körülmények esetén, amely a szervezetet változtatásra kényszeríti;
• belső fejlődés következtében tevékenység / létszámbővítés új struktúrák kialakítását teszi szükségessé;
• belső krízis, válságkezelés esetén;
• új szükségletekre, irányokra való felkészülés esetén;
•  szervezeti megújítási igény megfogalmazódása során a stratégia újrafogalmazása válik szükségessé;
• érintetti elemzés és kommunikációs stratégia kialakítása;
• az átalakult forrásstruktúra miatt forrásbővítési stratégia kialakítása,
• Rendszerezés, működés átlátása szervezetben / részterületeken stb.

A szervezettel való együttműködésnek lehetnek kisebb, az átfogó struktúrát kevésbé érintő, de a folyamatos, kiegyensúlyozott működéshez szükséges céljai:

• visszajelzési rendszer kialakítása;
• belső kommunikáció értékelése és fejlesztése;
• vezetői fejlesztés;
• csoportmunka módjainak megújítása;
• bevonás új formáinak kialakítása;
• döntéselőkészítő folyamatok kialakítása;
• érintettek feltérképezése;
• együttműködési és partnerségi rendszer tudatosabb kezelése, stb.

A közös munka folyamata:

1. Helyzetfeltárás

A szervezetfejlesztési igény alapján szervezeti állapotfelmérés készül. Egy egy pillanatfelvétel, amely alapján mérhetővé tudjuk tenni a haladás, változás mértékét, lépéseit a közös munka során, A kiindulópont felmérése során felmérjük az erősségeket (amelyekre lehet építenünk), és a fejlesztendő területeket, a problémákat. Csoportos és egyéni formában történik a szervezet struktúrájának megfelelően.

2. Szervezeti célok és az együttműködés célja – hova szeretnénk eljutni?

A szervezet céljának letisztázása a szükségletek és igények alapján történik. Sokszor már a cél megfogalmazása során fejlesztés valósul meg, hiszen ennek formai, kommunikációs keretei is újszerűek lehetnek. A szervezetfejlesztés céljának letisztázását követően határozzuk meg a szervezetfejlesztési folyamat célját.

3. Folyamatterv – hogyan haladunk?

A folyamattervben a közös találkozók ritmusát, fókuszát és módszereit határozzuk meg. A szervezetfejlesztés során kulcsfontosságú, hogy

• a szervezet elköteleződjön a fejlesztéssel kapcsolatos teendőik ellátására és
• a szervezetfejlesztés ne igényeljen a szakmai munka ellátását akadályozó kapacitásokat.

A megfelelő arányokat közösen határozzuk meg. A szervezetfejlesztés nem érinti mindig az egész szervezetet – a folyamattervben meghatározzuk hogy mely csoportok, szintek milyen arányban és hogyan kapcsolódnak be a fejlesztési folyamatba.

4. Fejlesztési folyamat

A fejlesztési folyamat során közös (a szükséges csoportokat és szinteket érintő) és egyéni alkalmak kombinációja valósul meg. A fejlesztési folyamatot mérföldkövek meghatározásával értékeljük kulcspontokon.

5. A fejlesztés eredménye

A célként megfogalmazott cél elérése és fenntartása és emellett:
– tudatos működés egyéni / munkacsoport / szervezeti szinten;
– reaktív helyett proaktív működés;
– letisztult és biztonságos keretek szerint működő belső kommunikáció;
– kompetenciafejlődés;
– hatékony változás előkészítés és kezelés.

A dinamikus szervezetfejlesztés során a szervezeten belül építünk:
– az egyéni és csoportos módszerekre
– a szervezetben lévő tudásra és erőforrásra
– az előmozdítás és a lassítás dinamikájára (van, amikor a lendületet kell megadni, és van, amikor fel kell ismerni mikor van szükség a rászántnál több időre)
– az együttműködés és a problémamegoldás arányára
– a tanácsadás és a képessé tevés szükséges arányára.

A cél nem más, mint az a pillanat, amikor rádöbbenünk, hogy az eredményként megfogalmazott állapot a folyamat során már egy ideje kialakult és stabilan működik.